Körmendi arcképcsarnok

<a href="/arckep/ivanyi-bela">Iványi Béla</a> <a href="/arckep/batthyany-strattmann-laszlo">Batthyány-Strattmann László</a> <a href="/arckep/molnar-lajos">Molnár Lajos</a> <a href="/arckep/madachy-l-karoly">Madáchy L. Károly</a> <a href="/arckep/baxai-t-gyorgy">Baxai T. György</a> <a href="/arckep/kincs-elek">Kincs Elek</a> <a href="/arckep/nemeth-maria">Németh Mária</a> <a href="/arckep/faludi-ferenc">Faludi Ferenc</a> <a href="/arckep/remetei-filep-ferenc">Remetei Filep Ferenc</a> <a href="/arckep/pavetits-mano">Pavetits Manó</a> <a href="/arckep/eiben-otto">Eiben Ottó</a> <a href="/arckep/bakocz-tamas">Bakócz Tamás</a>

Eseménynaptár

h k s c p s v
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
31
 
 
 
 
 

Honismereti Egyesület

Számláló

Mai látogatók száma: 457
Tegnapi látogatók száma: 436
Összes látogató száma: 985568

Új Széchenyi terv

Meghívó

meghivo

"Legyen élmény a tanulás - partnerségben gyermekeink nem formális és informális tanulásáért"

(TÁMOP-3.2.11/10-1-2010-0226)

Kepes András: Tövispuszta

Nyomtatóbarát változatPDF változat
Tövispuszta

A könyv címét adó Tövispuszta egy fiktív falu neve, ahol a főszereplők felnőnek, és ahová később rendszeresen visszatérnek. A név azonban több egy átlagos község nevénél: egyben a XX. századi Magyarország útjának jellemzője is, hiszen tövisekkel teli pusztában halad a magyar nép, és újra és újra megtépázzák a történelem viharai: a trianoni békediktátum, a Horthy-korszak, a nyilas uralom, a kommunizmus vagy épp a rendszerváltás. Tövispuszta remek választás egy családregény alapjának, hiszen így akármennyire is elkalandozik a regény, mindig visszatérhet oda, ahonnan a gyökerei erednek – ahogy ezt a szereplők is többször megteszik a történet során. 
A regény története rendkívül változatos, fordulatokkal teli és összetett, akárcsak Magyarország történelme a XX. században. Nem csoda, hiszen a történetet valóban a történelem alakítja, s szinte magától bonyolódik. Az írói profizmus tökéletes példájának lehetünk tanúi, hiszen a szerző könnyedén, látszólag sodródva ír, de közben nehéz és pontosan megtervezett feladatot hajt végre. Kepes remekül ragad ki szereplőket, s olyan széles skáláról válogatja össze őket, hogy egy-egy családi kapcsolatra felfűzve képes bemutatni az egész társadalmat. Ez a modell nagyszerűen működik, hiszen az egymást követő generációkon keresztül láthatjuk, hogy az I. világháborútól kezdődően miként is alakul hazánk – és a benne élő emberek – sorsa, milyen a különböző korosztályok mentalitása. A folyamat ábrázolása azért is nagyszrű, mert minden réteghez tartozik egy-egy szereplő, így rajtuk keresztül megélhetjük, az adott korban minek hitték az adott eszmét, mi mozgatta az embereket, s milyen veszélyeket láttak egy-egy eszme hatalomra jutásában.

A történeteken keresztül láthatjuk, amint a világ állandóan változik, és ennek következtében az eszmék és az értékrendek válságba kerülnek – majd teljesen el is tűnnek, hogy egy újabb, ám a korábbinál általában semmivel sem jobb rendnek adják át a helyüket. A szereplőkkel együtt élhetjük végig ezeket a változásokat: a nagybirtokos, kastéllyal rendelkező báró kitelepítését egy falusi cselédházba, a remek focista megcsonkítását, aki emiatt kap munkát az ÁVH-nál, a zsidók rettegését a háború alatt, vagy éppen az értelmiség válságát. Emiatt a Tövispuszta nem könnyed, szórakoztató olvasmány, amit néha-néha fellapozva élvezni fogunk.
Befejezésül annyit mondanék, hogy a könyvet nem a köré fonódott marketing miatt érdemes elolvasni, hanem azért, mert tényleg egy nagyszabású, remekül megírt és ízig-vérig a XX. századi Magyarországról szóló alkotás, mely remek tablót állít elénk a jelenünket megelőző, különösen mozgalmas időszakról és tükrözi a modern kori változásokat is.



Utoljára módosítva: 2012. június 13., szerda - 09:16

Keresés

SZIKLA login


Közösség