Költő, prózaíró, fordító. Közép-nemesi családból származott. Édesapja Faludi György a Batthyányak körmendi tiszttartója volt. A Rákóczi-szabadságharc háborús viszonyai miatt várandós feleségét Németújvárra vitte. Itt született meg Ferenc nevű fia, aki gyermekéveit Körmenden töltötte. Kőszegen, Sopronban tanult. 16 éves korában belépett a jezsuita rendbe; Bécsben és Grazban tanult 1725-31 között. Bécsben irodalmat és mértant tanított, majd a teológiai tanfolyamot befejezve Budán és Besztercebányán lelkész. 1736-tól 1741-ig Bécsben, Grazban és Linzben tanított a jezsuita rendházakban. 1740-45 között Rómában magyar gyóntató. Itt ismeri meg behatóan az olasz és francia irodalmat, itt kezd fordítani és verselni. 1746-ban Nagyszombaton tanított, 1747-től a bécsi Teresianum aligazgatója, a jogtörténet előadója. 1748-tól a nagyszombati nyomdát, 1751-től a kőszegi jezsuita rendházat és kollégiumot igazgatta. 1757-től 1773-ig a pozsonyi jezsuita könyvtár igazgatója. A jezsuita rend feloszlatása után Rohoncon a Batthyány család birtokán élt, itt érte a halál. A késő barokk és rokokó kiemelkedő művésze. Életében csak prózai munkái jelentek meg: latin tankönyvek, olasz és német szövegek átdolgozásai, moralizáló művek: Nemes ember. (Nagyszombat, 1748); Nemes asszony. (Nagyszombat. 1748); Udvari ember. (Nagyszombat, 1750); Nemes úrfi. (Nagyszombat. 1771); Szent ember.(Pozsony, 1773); Bölcs ember. (Pozsony. 1778). Versei csak halála után kerültek kiadásra. Ezek részben vallásosak, részben világiak, alkalmi jellegűek. Az udvari és nemesi élet témáit, rokokó jellegű parasztjeleneteket örökít meg, könnyed formaérzékkel, a latin, olasz, német gáláns költészet elemeit felhasználva. Lírájára az olasz ének-költészet elemei mellett a magyar népköltészet is hatott. Verseit és a Téli éjszaka című keretes elbeszélését Révai Miklós adta ki Pozsonyba 1787-ben halála után. Batsányi János terjedelmes életrajzi és verselméleti toldalékkal adta ki verseit 1824-ben. Majd Toldy Ferenc jelenteti meg Faludi Ferenc minden munkái c. kötetet (Pest 1833.) „Forgandó szerentse” c. Kéziratos verses füzetét a Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár gyűjteményében van, és 1992-ben jelentette meg fakszimile kiadásban. Körmenden a Faludi Ferenc Városi Könyvtár őrzi nevét és emlékét.
Forrás: MÉL. 1. 461-462. p. ; Faludi Ferenc. Szombathely. Berzseny Dániel Megyei Könyvtár. 1984. 70. p. /Vasi életrajzi bibliográfiák, 13. / ; Gyárfás Tihamér: Faludi Ferenc élete. (Bp. 1911.) ; Szauder József: Faludi udvari embere. (Pécs, 1941.) Faludi Ferenc és Itália. (Magyar Századok Bp. 1948.) ; Nagy Elemér: Faludi Omniariumának latin költeményei és jegyzetei. (Ipolyság, 1943.) ; Színmű; Fábián Gyula: Faludi útra kél (színjáték, Szombathely, 1932).
Vizi László
