Orvos, a MTA tiszteletbeli tagja (1917.). Középiskoláinak befejezése után Bécsben folytat gazdasági, bölcsészeti, kémiai és orvostudományi tanulmányokat. 1900-ban avatták orvosdoktorrá. Képzettsége és szorgalma már az egyetemen figyelmet keltett. Birtokán, Köpcsényben, 1902-ben korszerűen felszerelt 24 ágyas kórházat létesített. A rendelői és kórház-orvosi feladatokat Ő látja el. Ingyen kezeli és gyógyítja a szegény sorsú betegeit. Kórházának sikeres szemészeti és sebészeti gyógyító munkájának híre ismertté tette. 1920-ban Körmenden hozza létre újra kórházát, folytatja önzetlen, orvosi körökben is elismert gyógyító munkáját. Élete során több mint húszezer sikeres elsősorban szemműtétet hajtott végre. A körmendi hitbizományból származó jövedelmének közel 70%-át betegeire fordította. Cs. és Kir. Kamarás, a hercegi rangot pedig Batthyány-Strattmann Ödön halála után, 1915-ben, a majorátusi törvény értelmében kapta meg. 1916-ban IV. Károly koronázása alkalmával aranygyapjas vitéz lett. Tagja volt a főrendiháznak örökös jogon, míg a későbbi felsőházba az örökös-jogú főrendi családok képviselői választották meg. A „szegények orvosa” nevet vívta ki a köztudatban. Családjával együtt mély vallásosságban élte a gyógyító munka napjait. A már élete során tisztelt orvost II. János Pál pápa 2003. 03. 23 -án a római katolikus egyház eljárási rendje szerint a „boldogok sorába emelte”. A boldoggá-avatási szertartást követően hg. Batthyány-Strattmann Boldog László dr.-ként tisztelik.
Forrás: Halász. 267. p. ; MÉL. 1. 147 p. Nagy Zoltán: A körmendi Batthyány várkastély évszázadai. Körmend. 2003. 24 p. /Testis temporis - Az idők tanúja 2./ Batthyány-Strattmann László dr., orvos, herceg. Körmend. 2003
Vizi László
